Mit ér az érzés, a vágy
Ha mást talál; mint aki rád vár?
Nesztelen tör rád a félelem
Mit kérsz, mit adsz az gyötrelem.
Fénytelen csillagok hullanak,
S a kétely is egyre noszogat.
Fáj a semmi, ömleszt a minden,
Valld be életed tönkrement.
Minden hiábavaló, véges.
Már a holnap sem éltet.
Vágyad célja elhaladt,
S te siratod önmagad.
Mindenki gúnyosan rád nevet,
Mert ők sem látnak mást csak téged.
Megmosolyogják tetteid,
Kivesézik vétkeid.
Elemzed életed és rájössz
Csak egy kell, Ő, semmi több…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: